Tokaj-hegyalja története

Hegyalján, talán már a rómaiak idejében meghonosodott a szőlőművelés, és szakadatlanul fennmaradt a magyarok megtelepedéséig. A honfoglalók pedig ezt a szőlőkultúrát –ötvözve a magukkal hozott hagyományaikkal- ápolták tovább.

A XIII. századból már írásos emlékek származnak a szőlőművelésre vonatkozóan, s ekkor kezdik el a borvidékre jellemző sajátos kőzetbe vájt pincék építését is. A Batu kán seregei által itt is megtizedelt lakosságot, Flandriából és Olaszországból pótolták, s köztük főként szőlőművesek érkeztek újabb lökést adva a területnek. A XIV. században egyre több pince épül, és megjelennek a többemeletes pincelabirintusok is. Ebben korban, mikor is az Oszmán és a Habsburg Birodalom ütközőpontja e vidék is érkeztek „telepesek”. Ők főként a módosabb Szerémségben –mely addig Magyarország első számú borvidéke volt- területet vesztett birtokosok voltak. Ekkor honosodik meg a különleges édesbor-készítési gyakorlat is. A XV. századból írásos emlékek őrzik a tokaji borokat, s így jutunk el a XVI. századik, Hegyalja hőskorának kezdetéig. A minőségi javulásnak köszönhetően döntő áttörést érnek el a tokaji borok mind a hazai mind a nemzetközi piacokon. A század közepén alakul ki az aszúborkészítés. A legenda szerint a török fenyegetettség miatt a Tokaji területeken elhalasztották a szüretet. Egy ilyen ”későre” halasztott szüret alkalmával vették észre, hogy a szőlő aszúsodásnak indul, és 1570-ben Szikszay Babricius Balázs Nomenkratura című művében szerepel a ”Vinum passum-aszú szeőleő bor” kifejezés. A XVII. században a Tokaj név egyre ismertebbé válik, s a borok egyharmada exportra kerül, főként Lengyel és Orosz vidékekre. Ebben az időben, a Rákóczi-korszakban vette fel a hegyaljai szőlőtermesztés máig jellemző arculatát és ekkor élte legvirágzóbb korszakát. A Tokaji Aszú készítési módszere írásba foglaltatik, Szepsi Laczkó Máté református lelkész jóvoltából. A termelők közösségi tudatra ébredése 1641-ben Mádon a szőlőrendtartás megírásával legitimálódik. Bár nem az első gyűlés volt ez, mégis írott formában ez tekinthető meghatározónak. A XVIII. Században II. Rákóczi Ferenc intenzív nemzetközi kapcsolatokat épít ki. A Tokaji Aszú különleges ajándék gyanánt Rákóczi útját is egyengeti XIV. Lajos francia király és Nagy Péter orosz cár udvarában. Ebből az időkből származik XIV. Lajos király mondása is: „C’est le roi des vins, et le vin des rois” „Ez a borok királya és a királyok bora.” Bél Mátyás 1730-ban „Magyarország népének élete 1730 táján” című művében elsőként osztályozza a tokaji dűlőket, majd ezt követően az 1737. évi rendelete alapján, III. Károly magyar király (VI. Károly német-római császár) a térséget a világon elsőként borvidékké nyilvánítja, megteremtve ezzel a lehetőségét és a feltételeit annak, hogy a terület fejlődhessen, és sajátos, különleges értékeit megőrizhesse. A világon először Tokaj-hegyalján klasszifikálják a szőlődűlőket 1772-ben. A XIX. századi kor szelleme az avinálást (alkoholozást) kínálta alternatívaként a palackozás mellé az édes boroknak is, ám a termelők ezt hosszú ideig elvetették. Az 1893-as bortörvény végül engedélyezte az alkoholozás gyakorlatát, ám néhány esztendő elteltével a második magyar bortörvény már megtiltotta az alkoholozást, ezzel több évtizeddel megelőzve a világot. A tokaji tehát ismét természetes édes borként létezett, ám ebben az időszakban pusztít az 1886-ban megjelent filoxéra, mely 10 év alatt el is pusztította a szőlők 90%-át. A XX. század legnagyobb érvágását itt is a háború, és következményei jelentették. A Habsburg birodalom részeként Magyarország belesodródik az első világháborúba, s mint vesztes fél, az antant kis keleti csatlósainak tápláléka lett. Tokaj-Hegyalja is több települését elveszti, s idegenbe szakadt a borvidékhez ezer szállal kötődő nagyváros Kassa is. A feszítő gazdasági helyzet eredménye az 1924-es bortörvény ami újból engedi az avinálást. A háborút követő időszakban megjelennek az állami gazdaságok és szövetkezeti formák, s a szocializmus évtizedei hosszú időre visszavetik az egész régiót. Az 1991-ben életbe lépett új bortörvény újra megtiltja az alkoholozást, és újra a felemelkedés útjára állította a világ első számú természetes édes borát. A felfedezés, miszerint e vidék nemcsak édes borban hanem szárazban is kiváló kuriózumot jelent, átrajzolta és átértékelte a vidék borászati identitását. 1993-ban Magyarország kétoldalú egyezményt köt az EU-val a származáshely-megnevezések kölcsönös védelméről. A magyar Tokaj név az Elzászban és a Venezia-Friuli-Gulia tartományokban használt Tocai és Tokay írásmódú fajtanévvel szemben 2007-ig tartó moratóriummal előjogot szerez, majd 2006-ban teljes körű védettséget szerez.

Tokaj 2002-től „Kultúrtáj” kategóriában az UNESCO kulturális világörökségének részévé válik.

Kedvezményes ajánlat

Partvilla

Őszi kedvezményes csomagajánlatunk keretében utószezoni árainkból 20% kedvezményt, valamint ingyenes kerékpár-kölcsönzést és kajakhasználatot biztosítunk.

Ha ebben az évben még nem volt lehetősége igazán pihenni vagy szeretne idén még egyszer a Balatonnál kikapcsolódni, feltöltődni – ragadja meg most az alkalmat! Élvezze az októbert szállodánkban, a Partvilla Balatonboglárban, amely közvetlenül a Balaton partján fekszik.

További részletek...